Treehorn kívánsága (4/5)

A gázóra leolvasó Moshie-ra nézett. “Azt hiszem nem értem a kérdést,” mondta.
“Mutasd meg, hogy vissza tudsz menni a palackba, ha tényleg dzsinn vagy,” mondta Moshie.
Treehorn mamája jött be. A zöld kosztüm volt rajta. “Ön a gázóra leolvasó?” kérdezte. “Vagy Treehorn új barátja, akiről mesélt nekem?”
“A gázóra leolvasó vagyok,” mondta a gázóra leolvasó. “Mondja meg a férjének, hogy semmi baja a gázórának. Leellenőriztem. Tudja, hogy a gyerekei túl sok tévét néznek? Összetévesztik a fantáziát a valósággal. A tényeket a képzelettel. Ez rossz jel.”
“Nem hiszem, hogy túl jó dzsinn lennél,” mondta Moshie. “Ha jó dzsinn lennél, rátetted volna a nevét a tortára.”
“Látja már mit értettem azon, hogy túl sok tévét néznek?” kérdezte a gázóra leolvasó és kiment az ajtón.
Moshie azt mondta, “én is megyek. Hívjál, ha kapsz bármi ajándékot.”

“Jó lenne, ha nem reggel jönnének az emberek látogatóba,” mondta Treehorn mamája. “Főleg azokon a napokon, amikor a hűtőszekrényt takarítom. Vagy új kalapot veszek.”
“Én örültem, mikor a dzsinn jött,” mondta Treehorn.
“A délutánok sokkal alkalmasabbak arra, hogy átjöjjenek a barátaid, Treehorn,” mondta a mamája. “Most vedd fel a pulóveredet és bemegyünk a városba megvenni az új kalapomat. Nagyon remélem, hogy találok megfelelő zöldet.”
Treehorn felment, hogy felvegye a pulóverét. A szüleitől kapta a pulóvert a tavalyi születésnapjára. Észrevette, hogy már elég kicsi rá.
Úgy döntött, hogy magával viszi a palackot. Így azonnal kiengedheti a dzsinnt, ha eszébe jut egy jó kívánság. Lehet, hogy lát valamit az üzletben amit szeretne, és azonnal megkérheti, ha nála van a dzsinn.

Amikor Treehorn és a mamája megérkeztek az üzletbe, a lifthez sétáltak.
“Lépjenek teljesen hátra a fülkében, kérem,” mondta a liftkezelő.
“Egy dzsinn van a palackban, és ha kiveszem a dugót, lehet még egy kívánságom,” mesélte neki Treehorn.
“Szerencsés vagy,” mondta a liftkezelő. “Velem sosem történik semmi. Nem nyertem se sorsjeggyel, se tombolán, se belépőjeggyel. Még négylevelű lóherét sem találtam soha.”
“Már két kívánságot felhasználtam,” mondta Treehorn.
“Második emelet, függönyök, lepedők, törölközők,” mondta a liftkezelő. “Mindig én húzom a rövidebbet,” mondta.
“Először egy tortát kívántam aztán gyertyákat,” mondta Treehorn. “Jó lett volna, ha rajta van a nevem is a tortán, de legalább gyertya van rajta.”

“Harmadik emelet, kalapok, sálak és cipők,” mondta a liftkezelő. “Még egy kényelmes cipőhöz sem volt elég szerencsém.”
“Itt szállunk ki, Treehorn,” mondta a mamája.
“Kívánj nekem szerencsét,” mondta a liftkezelő.
“Sok szerencsét,” mondta Treehorn.
“Neked könnyű ezt mondanod,” mondta. “Neked már megvan a palackod dzsinn-nel.”
Treehorn és mamája a kalap részleghez ment. Egy eladónő jött oda hozzájuk.
“Segíthetek?” kérdezte.
“Egy olyan kalapot szeretnék, ami illik ehhez a zöld kosztümhöz,” mondta Treehorn mamája. “Pontosan ugyanilyen árnyalatú zöld kellene. Pontosan ilyen.”
“Ez nagyon szokatlan zöld. De ne aggódjon, biztosan találunk jó kalapot hozzá,” mondta az eladónő. “Mindenhez van megfelelő kalap.”
Treehorn mamája leült a tükör előtt. Treehorn nekitámaszkodott a falnak, kezében tartotta a palackot.

“Húzd ki magad, drágám,” mondta Treehorn mamája.
“Szerencsés fiú vagy, hogy ilyen gondoskodó mamád van,” mondta az eladónő.
"Azért is szerencsés vagyok, mert ebben a palackban van egy dzsinn,” mondta Treehorn. “Amit kihúzom a dugót, lehet még egy kívánságom. Bármit kívánhatok.”
“Nem kívánhatsz jobbat egy gondoskodó anyánál,” mondta az eladónő. “Majd meglátod az életben, hogy az olyan barátok, mint amilyen a palackban van csak jönnek és mennek, de egy anya szeretete örök.”
“Attól tartok lehetetlen lesz pontosan illő zöldet találni,” mondta Treehorn mamája.
“Ebben az üzletben nincs olyan szó, hogy lehetetlen,” mondta az eladónő.
Treehorn azon gondolkodott, mit kívánhatna. Kívánhatna egy olyan nagy villanyvasút készletet. De lehet, hogy a szüleitől is egy villanyvasút készletet kap a szülinapjára. Nem akarta olyasmire pazarolni a kívánságát, amit amúgy is megkapna.

“Itt vagy egy pompás kalap,” mondta az eladónő. “Idén újra divat lesz a széles karima.”
“Nagyon szép,” mondta Treehorn mamája. “De nem a ugyanaz a zöld.”
“Lehet, hogy nem ugyanaz a zöld, de nagyon jól áll ez a kalap,” mondta az eladónő.
“De nem illik a másik zöldhöz,” mondta Treehorn mamája. “Olyat szeretnék, ami teljesen ugyanolyan zöld.”
Az eladónő hozott egy másik kalapot. “Az idei szezonban nagyon népszerűek a turbánok,” mondta. “Divatba jönnek a turbánok.”
“De ez egy borzasztó árnyalatú zöld,” mondta Treehorn mamája.
“A szín nem minden,” mondta az eladónő. Egy kalapnál a forma a legfontosabb. Divatba jönnek a formák.”
Treehorn mamája felsóhajtott. “Olyan kalapot szeretnék, ami pont olyan zöld, mint a kosztümöm,” mondta. “Pontosan ugyanaz az árnyalat.”

<- Előző | Következő ->